Boldogság! Annyira szépen leirtátok, ehhez nem is tudok semmit hozzátenni.
De mégis, ez a mosoly!

P9200366.JPG

Válasz

Boldogság? Nem pénz, siker hatalom, hanem egy szerető család,egy jó barát, egy kedves szó egy apró mosoly egy szívből jövő jó kívánság, az egyszerű emberi méltóság, az élet szeretete jelenti számomra a boldogságot.
Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kinek szívéből nem fogy el soha a szeretet.
Kinek lelke élettől vidám, s a világ szépségén ámulva csodál
Ki minden könnyből szivárványt fakaszt
Ki minden sziklából virágot szakaszt
Ki élete gondjain könnyedén át robog
Csak az tud élni ki mindig mosolyog

Válasz

Wass Albert:
TE ÉS A VILÁG - GAZDAGSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG (Részlet)
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél
erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied,
amit a börőd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős.. Aki nem szorul másra.
Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja fızni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne.
Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit
otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával,
cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek,
a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van
öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.
Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a börőd alatt hordasz. Élj vele
és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni!
Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója,
madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van.
Igyekezz kevesebbettörődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből
csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.
Nem győzőm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag
lehetsz.

Válasz

Szabó Lőrinc
(1900-1957)

Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

Válasz