„Tanuld megkülönböztetni a valódit a hamistól,

az örökké-változót az örökké-valótól.

Mindenekfölött pedig tanuld elkülöníteni

az észbeli tudást a szív bölcsességétől,

a „Szem tanát” a „Szív tanától”.

(A Csend hangja)

Válasz

"Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? kérdezte a csillag.A fa éppen leeresztette szempilláit,hogy kipihenje magát.Megmozgatta az ágait és álmosan felelt.Nem...nem annyira ritkák,csak hát...az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az -hogy mondjam neked- a szív ügye. Mesélj nekem a boldog pillanatokról, kérte a csillag. ....Egy fahéjas kalács nagyanyó kezében, egy masni a hold színével... ... Adj nekem egy boldog pillanatot. ..Szeretlek! Nagyon. Jó éjszakát-mondta a csillag leírhatatlanul boldogan...És fejest ugrott, csakhogy fennakadt a hold szempilláin."

Alkyoni Papadaki

Válasz

Arisztotelész: A boldogságról
- Nikomakhoszi etika (részlet)

Minden mesterség és minden vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is, nyilván valami jóra irányul; tehát helyes az a megállapítás, hogy "jó az, amire minden irányul". (...) Minthogy minden megismerés és elhatározás valami jóra irányul, lássuk mi az, a cselekvés által elérhető javak közt a legfőbb jó? Persze ami az elnevezést illeti, ebben mindenki egyformán egyetért: boldogságnak nevezi a nagy tömeg éppúgy, mint a műveltek; s emellett általában úgy képzelik, hogy a jó és kellemes élet azonos a boldog élettel.
De hogy valóban mi a boldogság, megoszlanak a vélemények: a nagy tömeg egészen másképp értelmezi, mint a bölcsek.
Vannak, akik gyönyörnek, gazdagságnak, kitüntetésnek tartják, mások mást értenek rajta, sőt, némelykor ugyanaz az ember hol ezt, hol azt tartja boldogságnak... Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a sok jó mellett van még valami más, önmagában való jó is, ami mindezen javaknak a jó voltát is okozza. (...) De mi, bizonyára csak a nekünk ismert tényekből indulhatunk ki. Aki tehát az erkölcsi jóról, az igazságról, s az államtudományról szóló fejtegetéseket eredményesen akarja hallgatni, annak már eleve jó és erkölcsös nevelésűnek kell lennie: a kiindulópont ugyanis az, hogy valami így, vagy úgy van; ha ez elég nyilvánvaló, a miértre már nincs is szükség. Az ilyen ember vagy már birtokában van az ilyen elveknek, vagy legalábbis könnyen elérheti őket. Ám akire sem az egyik, sem a másik nem áll, az hallgassa meg Hésziodosz szavait: "Legeslegkiválóbb ember az, aki maga mindent felér ésszel; derék ember még az is, aki a jó szóra hallgat; ám aki sem maga nem tud élni az eszével, sem más szavait nem szíveli meg, az már aztán haszontalan ember".

Válasz

Hol is van a boldogság???
"Ki tudja, de ha az ember megpróbál empatiával élni , a saját kis területén a lehető legtöbbet adni, talán ez ad egy kis megelégedettséget."

Válasz