Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
object width="336" height="295"> A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent."
~Phyllis Diller~
Hiszek a mosoly erejében, lelket szívet gyógyító hatásában, az emberi kommunikáció alapelvének tartom.
Nem a kényszeredett mosolyra gondolok, amit manapság sokszor
tapasztalhatunk, csak a "mosolyra" ami belőlünk fakad, minden elvárás, és ellenszolgáltatás nélkül, a saját örömünkre, mely a másik ember megelégedésévé lehet...és visszamosolyog akaratán és tudtán kívül.
Ilyen egyszerű! -és mégis milyen nehezen adjuk, kapjuk.
-Ha a buszmegállóban megkérdezzük a mellettünk várakozót, hogy a 31-es busz elment-e már, vagy még szerencsésen elérném, kész öröm, ha az illető annyit kiprésel magából, hogy nem tudom! Legtöbbször egy vállrándítás, egy fej ingatás a válasz, és marad a komor várakozás, amitől a maradék kellemesnek mondható hangulatunk is elmegy. Miért?!
Olyan nehéz a kérdezőhöz fordulva egy kis mosoly kiséretében annyit mondani: sajnos nem tudom...nem figyeltem...netán én is most érkeztem...vagy valami....
Mondhatnánk: -mindenkinek megvan a maga baja! De meg ám! És?!... fontos ezt még rosszkedvünkkel morcos vagy hideg tekintettel tetőzni?!
Lassan elfelejtünk mosolyogni, az egyszerű kedves szavakról embertársaink irányába, már nem is beszélek!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!