Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mai világunkban amire a legnehezebben tudunk szert tenni, bármennyire is vágyunk rá , az a nyugalom.
Szorosan összefügg a biztonságérzettel és a szeretettel: csak akkor
tudunk nyugodtak lenni, ha nem szorongunk a mindennapi megélhetés és az
érzelmi biztonságot nyújtó szeretetkapcsolatok hiánya miatt.
Ebben a testet-lelket próbáló környezetben kell mégis megtalálnunk a
nyugalmat. Hogyan? - kérdezhetnénk, hiszen a nyugalom ma már szinte
elérhetetlen kincsnek tűnik, mintha egy másik bolygóra lett volna
száműzve világunkból.
Az állatvilág viselkedését szemlélve, egy oroszlán, vagy gazella nem
szorong, hiába küzd nap, mint nap, hozzánk hasonlóan a létéért. Abban a
pillanatban az oroszlán minden izma megfeszül, amikor a zsákmány nyomába
ered, a gazellák pedig mindaddig nyugodtan legelnek, amíg menekülniük
nem kell a támadó elől. A pillanatban élnek, pillanatnyi feladatukkal
törődnek- sem a múlt miatt, sem a jövő miatt nem szoronganak.
Az állatvilág egységben van a természettel, az univerzummal, ezért
nyugodtan viseli a megpróbáltatásokat, az életet és a halált.Csak az
ember került kívülre saját világából, elidegenedett a természettől, az
évszakoktól, az élettől és még saját magától is, így szükségszerűen nem
rendelkezik azzal a bizalommal, ami létezéséhez szükséges. Talán ez a
bizalomvesztés az oka annak is, hogy az úgymond fejlett világban egyre
kevesebb gyermek születik, és egyre több fiatal azzal a döntéssel indul
az életbe, hogy eleve nem akar gyermeket… A nyugalmat talán épp ezért
csak úgy tudjuk visszaszerezni, ha előbb visszaszerezzük önmagunk
számára a világot: ha belépünk azon a kapun, a Természet vagy Univerzum
kapuján, ami mindig is nyitva volt, csak mi zártuk be magunk mögött egy
gonosz sugallatra? Vagy, hogy megtanuljuk értékelni újra, ami azelőtt
természetes volt..
A nyugalom másik fő forrása a tiszta lelkiismeret és életünkkel
szembeni felelősség, tudatosság: a saját magam mércéje szerint, ma is
megtettem a legjobbat, amit tudtam, másoknak és magamnak .
Sok olyan tevékenységet is találhatunk, amelyek a fizikai szintről indulva hatnak vissza lelki, szellemi nyugalmunkra.
Sétálhatunk nagyokat a természetben, megsimogathatjuk kedves állatunkat,
ihatunk egy finom forró italt alkonyatkor, rendszeresen sportolhatunk,
vagy művészetek segítségével kerülhetünk közelebb önmagunkhoz — a
legfontosabb, hogy ezeket a létünket ünneplő pillanatokat mind
gyakrabban adjuk meg magunknak.
forrás: Édes Borbála
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!