Igazi nagy mester a szerelem,
nagy tanár, és
Ami sose voltunk, belőlünk
azt csinál, és
gyakran egy pillanat elég, ha ő tanít,
Hogy kicserélje az ember erkölcseit.
Áttöri sáncait szívünknek és agyunknak,
S gyors eredménye mind, mint egy-egy
csoda, úgy hat.
-Moliére-

Válasz

Késő éjszaka van.
A folyosó közepén Janice nővér ül.Mellette el kell mennem, ha Allie szobájába akarok jutni.
-Noah!- szól meglepetten.-Mit keres itt?
Allie-hez készül, vallja be.
-Igen.
-Nagyon hiányzik.
-Tudom, de nem engedhetem be.
-Ma van a házassági évfordulónk-mondom.
-Noah, én már sok száz házaspárt láttam, akiket ez a betegség sújtott, de egyikük sem viselte így, mint maguk.-Egy pillanatra elhallgat, a szeme megtelik könnyel.-Néha megpróbálom elképzelni, hogyan képes megtenni ezt nap mint nap. Alig tudom ezt a hatalmas lelkierőt elhinni. Ilyen hihetetlenül nagy szerelmet én még nem láttam soha.Aztán elmosolyodik, szipog, keresgél az asztalon heverő papírok között, és azt mondja.- Most le kell mennem a földszintre, iszom egy kávét. Egy darabig nem leszek itt, hogy ügyeljek magára. Azzal felpattan, megsimogatja a karomat,és eltűnik a lépcsőházban.Hátra sem pillant, egyedül maradok a folyóson. Lenézek a nővér asztalára. Egy csésze kávé gőzölög rajta. Ismét rájövök, hogy vannak jóindulatú és együtt érző emberek a világon.
Elindulok Allie szobája felé. Szívemben szenvedély dobog.Vén bolond szerelmes, álmodozó, aki az ő Allie-jének akarja a történetüket olvasni, hogy újra a karjába vehesse.
Allie félig van betakarózva. Most megfordul. Mocorgásának hangjai boldogabb idők emlékét idézik.
Házassági évfordulónkon hosszan állok mozdulatlanul. Szeretném elmondani neki, mit érzek, de félek felébreszteni őt. Egy papírlapot akarok a párnája alá tenni.

"E késő, gyöngéd szerelem
tiszta és érzékeny nagyon.
Ébredj, nem múló érzelem
ezen a fénylő hajnalon!"

Besurranok a szobába, becsukom az ajtót. Félrehúzom a függönyt, beragyog az éjszaka őrzője, a telihold. Bár tudom, hogy nem szabad,leülök az ágya szélére. A papírt becsúsztatom a párnája alá. Aztán kinyújtom kezemet, megérintem az arcát, amely puha, mint a bársony. Megsimogatom a haját, és olyan ámulat tölt el, mint a zenészt, aki először fedezi fel Mozart muzsikáját. Megmozdul, kinyitja a szemét. Hirtelen megbánom őrültségemet,mert most mindjárt kiáltani és sikoltozni kezd, ahogyan a múlt alkalommal is történt. Odahajolok, az arcunk egész közel van már egymáshoz.
Mikor az ajkunk összeér, olyan izgalom fut végig rajtam, mint még sohasem egész életünk során.Nem húzódom vissza, és hirtelen bekövetkezik a csoda. Ajka szétnyílik, és felfedezem az elfeledett paradicsomot, amelyen nem változtatott semmit az idő. Gyengéden megcirógatom az arcát, aztán megfogom a kezét. Csókolom az ajkát, az arcát, és hallom, hogy halkan azt suttogja:- Noah...mennyire hiányoztál!

Válasz

Kedves Hédi!
AZ igazi boldogságról szóló idézeted nagyon tetszik nekem!

Előzmény

Válasz

Attól tartok, bolondnak nézel, amiért azt akarom, hogy örökítsük meg a történetünket, mielőtt elhagyjuk az otthonunkat, de meg van rá az okom, és köszönöm, hogy türelemmel vagy irántam. Még nem mondtam el, mi az oka az elhatározásomnak. Ideje, hogy megtudd. Olyan életet éltünk mi ketten, ami nem sok házaspárnak adatik meg, és elfog a borzalom a gondolatra, hogy boldogságunk hamarosan véget ér. Mindketten tudjuk, hogyan végződik a betegségem. Érted jobban aggódom, mint magamért, mert tudom, milyen szenvedéseken fogsz keresztülmenni. El sem tudom mondani, hogy ez mennyire elszomorít.
Olyan nagyon szeretlek,hogy vissza fogok találni hozzád a betegségem ellenére. Ezt megígérem neked! És itt jut szerep az Emlékek könyvének. Ha elveszett leszek, távoli és magányos, olvasd fel nekem a történetet- ahogy a gyerekeinknek is elmesélted-, és ne feledd, hogy valami módon tudni fogom, hogy rólunk szól. És talán még ez is megtörténhet, hogy újra egymásra találunk!
Kérlek, ne neheztelj majd rám azokon a napokon, amikor nem tudom, ki vagy- sajnos közeledik az az idő. Akkor is emlékezz rá, hogy örökké szeretlek, és melletted a lehető legteljesebb életet éltem.
Noah, bárhol vagy most, és bármikor olvasod is ezt a levelet;
szeretlek. Szeretlek, én drága férjem. Az vagy nekem, aki mindig is voltál:életem legszebb álma.
Allie

Válasz

Az igazi boldogságot,
Mely a szívetekbe van zárva,
Egyetlen kulcs nyitja.
Az egymás felé kinyújtott kéz,
Melyet a Szeretet vezérel.

...

Révbe jutni pedig csak akkor fogsz,
Ha minden elvárásod feladod.

/Pál Erzsébet/

Előzmény

Válasz

Kedves Noah!
Gyertyafénynél írom ezt a levelet, mialatt te alszol a hálószobánkban, melyen házasságunk kezdete óta osztozunk. Mellettem a kandallóban lobog a tűz, s eszembe idézi azt a másik, sok- sok évvel ezelőtti kandallófényt, amikor a te ruhádba bújva hevertem, és tudtam, hogy mi ketten örökre összetartozzunk. Igaz, hogy másnap meginogtam, de a szívemet már rabul ejtette a költő, akihez nővé érésem pillanatától kezdve tartoztam. Mert ki voltam én, hogy ellen tudjak állni a csillagokig felívelő szerelemnek, mely egyre áradt, mint a háborgó óceán? Mert ilyen volt a mi szerelmünk, és ilyen ma is.
Emlékszem, milyen félve tértem vissza hozzád azután, hogy anyám látogatását követően én is a városba mentem. Azt hittem, sosem fogod megbocsátani, hogy el akartalak hagyni. Reszkettem, amikor kiszálltam a kocsiból, te azonban csak mosolyogtál, mikor megláttál, és megkérdezted, kérek-e kávét. És azóta sem tettél szemrehányást nekem soha.
Arról sem faggattál soha, miért kószáltam el a következő napokban órákban, és kerültem elő könnyes szemmel-pontosan tudtad, mikor kell beszélned hozzám és mikor hallgatnod. Honnan tudtad? Te ilyen vagy, és ezzel segítettél vívódásaimban. Mikor aztán elmentünk a kis kápolnába, és megesküdtünk, a szemedbe nézve láttam, hogy helyesen döntöttem. Sőt akkor már azt is tudtam, hogy bolond voltam, amiért a döntéssel egy pillanatig is haboztam. Azóta sem ingatott meg senki és semmi ebben a hitemben.
Csodálatos életet éltünk együtt! Erre mostanában nagyon gyakran gondolok.
Lecsukom a szemem, és látlak, amint őszülő halántékkal is előveszed a gitárodat, és a gyermeknép tapsolva és táncolva vesz körül a verandán. Jobb apa vagy, mint gondolnád, ezt mondtam neked este, amikor már a gyerekek aludtak.
Nagyon sok mindenért szeretlek, Noah. A szenvedélyedért, azért, amilyen apa és barát voltál, azért, ahogyan rajongtál a költészetért, a szépségért, a természetért. És azért, hogy mindezekre megtanítottad a gyermekeinket is, és ezzel szebbé tetted az életüket. Tőlük tudom, milyen sokat jelentettél a számukra,ezért úgy érzem, én vagyok a legszerencsésebb nő a földön.
Engem is tanítottál, a festésben ösztönöztél, támogattál.
Nemigen mérheted fel, milyen sokat jelentett számomra, hogy mindig mellettem álltál, bátorítottál. Azt is megértetted, hogy saját műteremre volt szüségem, külön birodalomra, és nem törődtél vele, ha festékes hajjal, festékfoltos ruhában jöttem közétek. Nem volt könnyű mellettem az élet, tudom. Teljes embert kívánt, olyat, mint te vagy, Noah, aki már negyvenöt éve kitartasz mellettem.
A legjobb barátom vagy, nemcsak a szerelmem, és nem tudom, melyiket szeretem benned jobban. Kincsnek tartom mind a kettőt, akárcsak együtt töltött éveinket. Van benned valami erős és gyönyörű tulajdonság, Noah. Szerető szíved van. Ezt érzem, valahányszor rád pillantok, ezt érzi benned mindenki. a csodálatos szerető szívedet.

Válasz

Valamikor régen olvastam egy könyvet,ami hasonló témájú, mint amit leírtál, vagy talán ez az.
Nicholas Sparks-Emlékek könyve.

A kórházban egy idős férfi felolvas feleségének egy naplóból.
Egy olyan szerelem történetét meséli el, amely segített átvészelni a sorscsapásokat, és ünnepnapokká varázsolta a hétköznapokat.
Amikor hosszú életük egyik legkeményebb megpróbáltatása előtt állnak, az Emlékek könyvének olyan hatása lesz, amire az orvosok sem tudnak magyarázatot adni.
A csoda
Ki vagyok én?
És vajon mi lesz a történet vége?

Amikor Noah és Allie jó néhány évvel elválásuk után ismét összetalálkoznak, szenvedélyes vonzódást éreznek egymás iránt.
Helyzetüket azonban nehezíti, hogy Allie közben eljegyezte magát egy sikeres ügyvéddel. Az esküvő előtt három héttel élete legnehezebb döntése előtt áll: a józan eszére hallgasson, vagy szerelmes szíve parancsának engedelmeskedjen?

Válasz

Mindig nagyon tetszett ez a vers.
Köszönöm, hogy feltetted az oldalra!

Előzmény

Válasz

Nagy László: Ki viszi át a szerelmet
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Válasz