Az anekdota neves személyről szóló, tetteit, emlékezetes mondásait előadó tréfás történet. A szépirodalom (facetia) és a népköltészet határán álló műfaj. Történetét, gyökereit György Lajos foglalta össze (1934). A magyar anekdota története a 16. századtól követhető nyomon. Feljegyzői tudósok, szépírók (Hermányi Dienes József, Andrád Sámuel, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Tóth Béla). A magyar anekdoták népszerű szereplője Mátyás király, Csokonai Vitéz Mihály, Brassai Sámuel. Egy-egy család, település kommunikatív emlékezetében hosszú időn keresztül megmaradnak az ősökhöz, elődökhöz kapcsolódó, emlékezetes tetteket, mondásokat megörökítő történetek. Ráduly János több gyűjteményben tett közzé anekdotákat (Ráduly 1999, 2005, 2006, 2006a, Székely 2006).

Anekdoták a középkorból

Minden út a pokolba vezet...

Két ember Rómába zarándokolt, hogy búcsúcédulákat vásároljon: egyik gazdag volt, a másik szegény. Mikor dolgukat elvégezték, indultak hazafelé: útközben a gazdag eldicsekedett cédulái számával és azzal, hogy ez milyen nagy dolog, mennyit segít rajta a másvilágon.

Néhány év múlva mind a ketten meghaltak, s a pokolban összetalálkoztak. Meglepődött a szegény:

Hogyan? Hát Te itt, uram? Hát nem segítettek a cédulák?

A gazdag lemondóan legyintett:

- Sajnos, nem: az ördög, kinél jelentkeztem, nem tudott olvasni.

A békés élet titka

Egy éjjel egy asszony a szerelmesénél volt, mig szolgálója - aki értett a madarak nyelvén - őrködött. Egyszer megszólalt egy kakas, s szavait a szolgáló rögtön tolmácsolta. "Az én úrnőm hűtlen a férjéhez". Az asszony kiadta a parancsot, hogy vágják le és süssék meg a kakast. Később megszólalt egy második kakas.

Mit mondott? kérdezte az asszony.

Azt, hogy társa az igazságért halt meg - volt a válasz.- Erre az asszony ezt a kakast is levágatta.

Még mindig a szeretője karjaiban feküdt, mikor megszólalt a harmadik kakas.

Mit mond? riadt fel az asszony.

Semmi baj, felelte a szolgáló- azt mondja, hogy "ha békében akarsz élni, a recept: csak hallani, szemlélni" /latinul: Audi, vide.. tace, Si vis vivere in pace/

Feltámadás

Egy fösvény és gazdag pap sokat aggódott a pénze miatt: egyszer aztán az az ötlete támadt, hogy elrejti az oltáron levő szekrénykébe, ahol a szentségtartót őrizték. Igy is tett, s a szekrényke ajtajára felírta: " Dominus et in isto loco" /E helyen van az Úr/

Meglátta a felírást egy tolvaj, s jó szimattal, persze a pap távollétében, kinyitotta a szekrénykét, a pénzt elvitte, s az ajtócskán lévő szöveg alá másikat írt, idézve a Bibliából: "Surrexit, non est hic" /Feltámadott, nincs itt/

A pap csaknem belehalt bánatába.

Platon nagy éve

Két diák iddogált a fogadóban, és a fogadóssal többek között beszélgettek Platon nagy évéről is, miszerint harmincezer év után minden megismétlődik, tehát ennyi idő múlva ők újra a fogadóban fognak ülni és iddogálni. Mikor elkövetkezett a fizetség ideje, egyik diák azzal állt elő, hogy harmincezer esztendő múlva újra itt lesz a fogadóban és majd akkor kifizeti a számlát.

Nem úgy van az - mondta fogadós, - ti már jártatok nálam ezelőtt harmincezer évvel, és nem fizettetek: most egyenlítsétek ki az akkori számlát s a mostanit majd harmincezer év múlva.

Félbeszakított szónoklat

A marseille-i követek vezetője hosszú szónoki beszédet akart tartani IV. Henrik előtt, s így kezdett hozzá:

- Amikor Hannibál elindult Karthagóból..

Ezeknél a szavaknál a király közbevágott:

-Amikor Hannibál elindult Karthagóból, megebédelt, s magam is úgy fogok tenni.

Hódító Vilmos

Mikor Shakespeare a III. Richárd egyik előadását nézte, hallotta, amint egy igen szép színésznő találkát adott színésztársának, mondván, hogy 10 órakor kopogjon nála, s a kérdésre, hogy kicsoda, felelje: III. Richárd.

Shakespeare félórával előbb megjelent, a jelszóra beengedték, és kegyes fogadtatásban volt része.Mikor aztán megérkezett a tíz órára hívott látogató, az ajtóhoz Shakespeare mint, és kiszólt:

- III. Richárd elkésett, mert Hódító Vilmos már bevette a várat.

/Szabó György: Középkori anekdoták/