Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. - Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester éS zongoraművész. Pályáját zongoraművészként kezdte éS zenepedagógusként Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt a BECS zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott legyen, Majd a következő esztendőben véglegesen Ott telepedett le. Ket Meg a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Kornél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került Első karmesteri minőségben. Itt mintegy Három évtizeden ÁT munkálkodott. 1840-ben Írta MEG Első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, Aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. AZ 1848-49-es forradalom éS szabadságharc utan a Főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult MEG 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely pályájának csúcsát méter kültéri kábel is jelentette, 1861-ben mutatták Kell. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután TIZ MEG igazgatója éS zongoratanára volt. AZ 1884-ben megnyíló útjának főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz éS francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával éS kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes Nemzeti operanyelvet kialakítania. Menta karmester éS Szervező egyéniség rendkívül sokat TeTT a Főváros Zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, AZ AZ 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.

Erkel - Menta zeneszerző - a magyar zenetörténetben AZT a helyet tölti Kell, Menta AZ orosz (Nemzeti) zenében Glinka, a lengyelben Moniuszko, vagy a cseh muzsikában Dvorák éS Smetana. Műveit a Nemzeti hagyományok ápolása, a dallamkincs, a dal-ES táncformák megőrzése , azok EURÓPAI (elsősorban AZ olasz éS francia, kisebb mértékben a német) stílusjegyekkel Valo ötvözése jellemzi (ennek egyik legismertebb példája a Hunyadi Lászlóba utólag komponált La Grange-Aria). Első operaszerzői korszaka legfőképpen a kor divatos szerzői, Bellini, Auber, Herold, Meyerbeer, Majd Verdi hatását viseli Magán. Későbbi kompozícióiban - szerény sikerű - kísérletet TeTT a wagneri szerkesztési technika meghonosítására is. Operái Mellett említésre méltó AZ Ünnepi nyitánya, kórusművei (A magyarok istene, a Magyar Cantate, a Magyar Király-Himnusz, Gyászkar, Buzgó kebellel stb.), dalai, hangszeres éS zenekari darabjai (pl. a Marche hongroises), valamint a népszínművekhez éS színdarabokhoz IRT kísérőzenéi. Ajgen jelentős operaszervezői-Vezetői tevékenysége van, Verdi, Donizetti, Rossini, Meyerbeer, Halévy, Auber több művét AZ o irányítása idején mutatták Kell magyarországon. Gyermekei közül legidősebb fia, a karmester éS zeneszerző, zeneakadémiai tanár, Erkel Gyula (1842-1909), a zenetanárként Működő Erkel László [1844-1896], valamint AZ ugyancsak zeneszerző éS karmester Erkel Sándor (1846-1900) folytatta a Családi hagyományokat.^[98]

Erkel azon munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen, ES ennek érdekében a magyar nyelv sajátosságait építette a recitativókba, illetve Magyaros táncjeleneteket IRT operáiba (csárdások éS verbunkosok). A Bánk bánban a cimbalom es a Citera megszólaltatása Minden addiginál magyarabbá tette a művet. Kései operái Soha nem Érték el a Bánk bán szintjét, habár egyes zenekritikusok a Brankovics Györgyöt tekintik a zeneszerző legfőbb művének.^[99]

A zenetörténészek szerint a Hunyadi László a Magyar Nemzeti opera Első remekműve. Mig a korábbi operája, a Bátori Mária a verbunkos éS népies magyar műdalokat ötvözi a Hagyományos, elsősorban Bellini, Meyerbeer által képviselt stílussal, addig a Hunyadi Lászlóban mar egyértelműen a Magyaros stíluselemek határozzák MEG Egy Zenet. Ugyanez észlelhető a Bánk bánban is, amelyben AZ olaszos bel canto elemek Csák néhány részletre korlátozódnak. Ebben AZ operában a magyar jelleget erősíti a hangszerelés es a zenekar hangszerei Speciális: a Citera, a cimbalom, AZ oboa es a viola d'amore . A Dózsa György című operája azonban mar szakít AZ Erkel-operák korábbi hagyományaival, es a szólórészletek, Zárt számok helyett AZ együttesek es a Nagy IVU kórustablók veszik EGY vezető szerepet. az Ez a szerkezet a következő operájában a Brankovics Györgyben Erik Majd lehet, Ott jobban megtalálva a számok Zárt es a kórusok KÖZTI egyensúlyt. A Brankovicsban mar megjelenik a wagneri deklamáció (énekbeszéd) es a vezérmotívum. A zene Magyaros vonásai, a verbunkosra épülő jelleg háttérbe szorul. Emlékét Budapesten színház (a Magyar Állami útjának Erkel Színháza), AZ 1952-ben alapított Erkel Ferenc-díj, továbbá Szamos Közterület és Kulturális Intézmény őrzi. Gyulai szülőháza múzeumként működik.^[ Sakkozóként is tisztelik emlékét, 1921 Ota rendszeresen megrendezik AZ Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán. Keleti Márton 1952-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről.