A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik.

Ez az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.

Az Medárd napi esőhöz további hiedelmek társulnak, például az őszi termésre vonatkozó jóslások. Ha nem esik ezen a napon, vagyis negyvennapos szárazság következik, akkor édes bortermés várható. Ha viszont negyven napig esni fog, akkor a bor savanyú lesz, a széna viszont bőséges. Többfelé élt az a hiedelem is, hogy az ezen a napon elültetett káposzta szép termést fog hozni.

A néphit szerint tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz az idő Medárd napján. Ennek érdekében többféle népszokás alakult ki, amellyel az időjárást szerették volna befolyásolni. Algyő környékén például ezen a napon egy nagy kakast kellett megfőzni, hogy eleredjen az eső. A libát őrző kislányok a mezőn sebesen forogtak körbe-körbe, közben pedig egy mondókát ismételgettek ugyanezen célból: "Ess, eső, ess, zab szaporodjék, búza bokrosodjék, az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza." Ha meghallgatásra talált a kérés, de túl sok eső esett, a mondóka ekképpen módosult: "Süss fel nap, Isten tányérkája, Kertek alatt kislibáim megfagynak."

Somogy megyében úgy tartották, ezen a napon mindenképpen lehűlés várható, és ha esik, a következő negyven nap mindegyikén várható valamennyi csapadék. Hitték, hogy bizonyos jelekből meg lehet állapítani, esni fog-e az eső Medárd napján. Ilyen jel volt például, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.

Több vidéken, például a volt délvidéki magyarok között is, a legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként emlegették. Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg: "Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt."

Nézz hát ki te is az ablakon, és jósold meg a következő napok, hetek időjárását! Ki tudja, hátha sikerül!