Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy konzerv-üveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel.
Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg.

Igen - volt a válasz:
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.
A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. "És most" - mondta a prof, "vegyék észre, hogy ez az önök élete.
A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid - ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna.
A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód.
A homok, az összes többi. Az apróságok.
Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek.
Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra.
Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj - azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi csak homok."
Később azonban... Az egyik hallgató fogta az üveget, amelyről a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg vízet. Természetesen a víz kitöltötte a homokszemcsék közti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett.

Tanulság: Nem számít, mennyire van tele az életed, mindig van benne hely, hogy legyen időd időd meghallgatni a másik embert, csupán jól kell szervezned életed!

Különben elsivatagosodik a lelkünk, és olyan lesz, mint a fenti kép!