A szépségért minden korban meg kellett szenvedni. De érdekes módon valamiért mindig csak a nőknek.

A nők hihetetlen kényelmetlenségek, sőt fájdalmak eltűrésére is hajlandók, ha úgy vélik, ezzel az aktuális divatot követik.

Krinolin

A „világ legkényelmetlenebb szoknyája” kitüntető címre joggal számot tarthatott a krinolin.

A krinolin a spanyol királyi udvarban, a 16. században bukkan fel és innen indult el három évszázadon át tartó diadalmenete. A szoknyát meglehetősen bonyolult szerkezet merevítette kosár formájúra. A rácsok kezdetben csontból vagy fából készültek, később pedig acélból és lószőrből. Velázquez festményei hűen ábrázolják, a nemes spanyol hölgyek milyen extremitásokra hajlottak, ha divatról volt szó. Idővel a krinolin elöl-hátul lelapult, viszont kétoldalt kibővült, olyan ovál alakú szoknyát eredményezve, amellyel még a korábbinál is bonyolultabb feladat volt átsétálni az ajtón. Különösebben élénk fantázia nélkül is elképzelhetjük, milyen nehezen tudtak felöltözni, lépcsőn járni vagy leülni a krinolinba bújtatott nők.

Turnűr

A krinolint az 1800-as évek vége felé a turnűr váltotta fel. A megfelelő „fardagály” kialakításához itt is egy szoknya alatt rejtőző szerkezetre volt szükség, amely hátul megemelte a textilt annyira, hogy ne csússzon az egész ruhadarab a földön. A találmány célja ugyanaz volt, mint a krinoliné: karcsúbbnak láttatni a derekat, és hangsúlyozni a mellet. Megint csak könnyű elképzelni, milyen nehezen tudott mozogni, leülni, felállni a nő egy ilyen öltözékben, és a fenekén cipelt pluszsúly mennyire tönkretette a hátát.

Fűző

A női test egészségére a legnagyobb veszélyt a fűző jelentette, amely a 16. században kezdte megkeseríteni viselőinek életét, és egészen az első világháború utánig szilárdan tartotta pozícióit. Tervezőit ugyanaz a megfontolás vezette, mint a széles szoknyák és kebelmutogató ruhák kitalálóit: azt a homokóra-vonalat kívánták elérni, amely a férfiak számára legvonzóbb mell-derék-csípő arányt jelenti. A viktoriánus korban a nők kivetették egy-két bordájukat, hogy a derekukat minél karcsúbbra be lehessen fűzni.

Hogy mennyire összenyomorította a belső szerveket a szorosra húzott fűző, azt jól bizonyítja például Scarlett O’Hara esete, akinek az Elfújta a szél egyik jelenetében 20 hüvelykre, azaz 51 centire fűzik be a derekát. Ez akkor is borzasztóan kevés, ha meggondoljuk, hogy akkoriban az emberek jóval alacsonyabbak voltak, és egy 160 centis nőnek nyilvánvalóan karcsúbb a dereka, mint egy 180 centisnek.

Telitalpú cipő

A manapság csak patacipőként emlegetett lábbelik többször is divatba jöttek a történelem folyamán. A legrégebbi példát erre az ókori görög színházak színészei szolgáltatták: a legfontosabb szereplők lábára mindig ilyen cipő került, hogy kiemelje őket a többiek közül, és láthatóvá tegye a leghátsó sorban ülő nézők számára is. Kínában ugyancsak hordtak ilyen cipőt, szintén viselőjének rangját hangsúlyozandó.

/Forrás: Ötvenentúl.hu/

1971.  január 10-én halt meg Cco Chanel a divat nagyasszony, aki forradalmasította a nők öltözködését, megváltoztatta a divatot és történelmet írt kollekcióival.

A híres francia divattervezőnő azonban nemcsak különleges ruháiról, terveiről volt híres, hanem egy-egy, azóta már szállóigévé vált mondásáról is.

1. „Ahhoz, hogy valaki pótolhatatlan lehessen különlegesnek is kell lennie!”

2. „Húszévesen az arcodat a természettől kapod. Harmincéves korodra az arcod vonásait már az élet formálja, de ötvenévesen már azt az arc lesz a tiéd, amit megérdemelsz.”

3. „A divat múlandó, a stílus örök.”

4. „Hova kell a parfümöt fújni – kérdezte tőlem egyszer egy fiatal nő. Azt válaszoltam neki, hogy oda, ahova csókot szeretne kapni.”

5. „Egy lánynak két dolognak kell lenni: előkelőnek és mesésnek.”

6. „Öltözz rongyosan, és a ruhára fognak emlékezni; öltözz kifogástalanul és a nő emléke marad meg bennük.”

7. „Ékítés, micsoda tudomány. Szépség, micsoda fegyver. Szerénység, micsoda elegancia.”

8. „Nincs idő az unalmas monotonitásra. Csak a munkára és a szerelemre van idő, semmi másra.”

9. „Nem értem, hogy egy nő hogyan hagyhatja el a házat anélkül, hogy egy kicsit rendbe szedné magát – még akkor is, ha csak illendőségből. Hiszen sosem tudhatja, hogy nem aznap randevúzik-e a végzetével. És ha már a sors úgy akarja, akkor jobb, ha csinosan néz szembe a végzettel.”

10. „A legszebb szín a világon az, amelytől szépnek érzed magad.”