Tájszavak a magyarban

Valószínűleg te is észlelted már, hogyha ellátogatsz egy kis faluba az ország bármely részén, akkor ott egy kicsit másképpen beszélnek az emberek. Ez főleg az idősebbekre jellemző, de néhány fiatalon is megfigyelhető. A számodra furcsa hangzás és az ismeretlen szavak azonban nem azt jelentik, hogy ők nem magyarul beszélnek. Hanem?

Ha faluban élsz vagy töltöttél már hosszabb-rövidebb időt vidéken (például a nagymamánál), akkor biztosan te is tapasztaltad, hogy az idősebb generáció egy kicsit másképp beszél, mint amit te az iskolában vagy a szüleidtől megszoktál. Valahogy másképpen képzik a hangokat, és néha még furcsa, számodra ismeretlen szavakat is használnak. Ha jó megfigyelő vagy, akkor talán azt is észrevetted, hogy a különbségek tájegységenként változnak: és mást ejt furcsán egy Nógrád megyei parasztbácsi, mint egy Szeged környéki.

Ez bizony, nem attól van, hogy egyikük sem tud "rendesen" magyarul, hanem az oka sokkal egyszerűbb: nyelvjárásban beszélnek, azaz még őrzik a tájegységük jellegzetes, ízes kifejezéseit és hangképzési módjait.

A magyar nyelv nyolc nyelvjárási területre oszlik: nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc, északkeleti, mezőségi és székely. Az elnevezésekből nem nehéz rájönni, hogy melyiket hol beszélik: magyarázatra talán csak a palóc szorul, amely Nógrád megyében és a Felvidéken (ma Szlovákia) használt nyelvjárás.

Ám természetesen nem kell azt gondolni, hogy ezek teljesen különböző nyelvváltozatok, és a beszélőik meg sem értik egymást. Míg például Németországban előfordulhat, hogy egy bajor paraszt nem érti a svábot, Magyarországon ez teljességgel elképzelhetetlen. Egyrészt nem olyan nagy az országunk, másrészt pedig nem is akkorák az egyes nyelvjárások közti különbözőségek. Az eltérés főként néhány hang képzési módjában van és a tájszavakban, amik helyi jellegzetességek.

Ezek a nyelvjárások egyébként kihalóban vannak a köznyelv (amit valószínűleg te is beszélsz), a TV, a rádió és a közintézmények hatása miatt. Míg 100 évvel ezelőtt egy vidéken élő néni ki se mozdult a falujából, ma már TV-t néz, rádiót hallgat, és bejár a közeli városba dolgozni, hogy kiegészítse a nyugdíját. Ezért is van, hogy sok-sok elkötelezett nyelvész fáradhatatlanul gyűjti az egyes nyelvjárások jellemzőit.

Jellegzetes tájszavakkal már biztosan te is találkoztál. Tudod például, hogy mit jelent a makuka? Ha nem Miskolc környéki vagy, akkor még lehet, hogy nem hallottad soha ezt a szót, pedig te is ismered azt, amit takar. A makuka egy növény, amit mások szotyolának, szotyinak becéznek, hivatalosan pedig napraforgómag, vagyis a focipályák szurkolóinak kedvelt eledele.

És mi a helyzet a pöszmétével? Vagy te köszméteként, netán büszkeként, piszkeként ismered? Vagy felétek egyszerűen csak egres ez a savanykás gyümölcs? És a burgonyát hogy hívod? A krumpli szót biztosan te is használod, de más magyar szavunk is van rá. A székelyek például pityókának mondják a burgonyát.

És hogy maradjunk a növényeknél: a babra is több nyelvjárási szavunk van. Hallottad már a paszulyt vagy a fuszulykát?

Lehet, hogy így első hallásra viccesnek tűnnek ezek a tájszavak, de nem illik kinevetni őket. Gondolj arra, hogy neked sem esne jól, ha valaki a nyelvhasználatod miatt kacagna rajtad! Mert, persze, mindenkin lehetne. Inkább jegyezd meg ezeket az eddig ismeretlen szavakat, hogy ezáltal is műveltebb legyél! Ha van kedved, még gyűjtheted is őket. Jó keresgélést