Rákos Sándor: Három vándor

 

 

Baktat három vándor

Benedek, József, Sándor

Elöl megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek:

Ők hozzák a meleget!

 

 

 

Zelk Zoltán: Tavaszi dal

 

Egy, kettő, három, négy,

kis őzike, hová mégy?

-         elég, hogyha tudom én:

tavasz elé futok én.

 

Egy, kettő, három, négy,

te kis nyuszi, hová mégy?

-         se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

 

Egy, kettő, három, négy,

te kis madár, vígan légy!

Olyan szépen daloljál,

szebb legyen a tavasznál!

 

 

 

Zelk Zoltán:Hóvirág

 

Tél eleje, tél közepe:

havas a hegyek teteje,

sehol egy árva virág -

zúzmarás a fán az ág.

 

Ám télutón egy reggelen,

csoda történik a hegyen:

kibújik a hóvirág,

s megrezzen a fán az ág.

 

 

 

Donászy Magda: Hóvirág

 

-         Hóvirágom, virágom,

mi újság a világon?

 

-         Véget ért a hosszú tél,

simogat az enyhe szél,

melegebben süt a nap

újra szalad a patak.

Hallottam a cinegék

kikeleti énekét,

tavasz jár a határon.

 

-         Ó, be szép ez virágom!

 

 

 

Somlyó Zoltán: Hóvirág

 

Második hó: február van,

hócsillagok a határban;

fényes puska csöve: durr!

Szedd a lábad, róka úr!

 

Tiszta kék az égi pálya,

füstölg a házak pipája,

talpas szán a hóba vág,

csörg a fán a száraz ág.

 

Odalenn a rőt berekben,

jég páncélja rengve rebben,

prímet furulyál a  szél,

peng a korcsolya-acél.

 

Havas bundán hosszú öltés:

szürke sávba fut a töltés:

hej, de messzire szalad,

most robog rajt a vonat.

 

Bakterháznak ablakába

hóvirág van egy nyalábba,

hóvirág... hóvirág...

Hej, de hideg a világ.

 

 

 

Csanádi Imre: Ibolyászó

 

Erdőn,

tar erdőn,

ibolya nyílik

kékellőn.

 

Hegy, völgy,

domboldal,

éled édes illattal.

 

Illattal

édessel,

szívig szerelmetessel.

 

Lányok

nevetnek:

ibolyászni mehetnek;

legényekre lelehetnek.

 

 

 

Zelk Zoltán: Ibolya

 

Ibolya, ibolya

virítsz már a réten,

gyönyörködsz este a

víg tücsökzenében.

 

Tücsökzene ringat

este elalvásra,

hajnalban megfürdesz

az ég harmatába`.

 

Napfény az ebéded,

szellők simogatnak:

így élsz vidáman,

hírnöke tavasznak.

 

 

 

Vidor Miklós: Virághívogató

 

Ibolya, ibolya,

vén erdőnek fiatal

mosolya!

 

Hóvirág, hóvirág,

tárd ki nekünk a tavasz

kapuját!

 

Kikerics, kikerics,

kiderül az ég fölöttünk,

ha te nyitsz!

 

 

 

A. A. Milne: Kicsi sárga nárcisz

 

Sárga kerti kalapja,

Zöld ruhája volt,

Bókolt a déli szélnek,

Fel és alá hajolt.

Nekifordult a Napnak,

Társának súg, beszél,

Sárga fejét himbálva:

"Meghal a tél:"

 

(Honti Irma ford.)

 

 

 

Orbán Ottó: Napkérlelő

 

Süss ide, süss ide,

édes nap,

addig jó, míg

fényes vagy!

 

Múlik a vígalom,

oda az ünnep,

lombok, sugarak

semmibe tűnnek.

 

Ücsörgünk a házba,

erdő-mező gyászban,

jéghideg lázban:

havazik, havazik.

 

Szívünket is

beborítja

tavaszig!

 

 

 

Szabó Lőrinc: Tavasz

 

"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.

"Tavasz!" - felelt a Nap.

"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.

"Meg ám!" - felelt a Nap.

 

"Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.

"Szeretlek!" - szólt a Nap.

"Akkor hát szép lesz a világ?"

"Még szebb, még boldogabb!"

 

 

 

 

Simai Mihály: Tavaszi dúdoló

 

Szállj ide,

szállj oda,

ez a virágszálloda.

 

Égre nyíló ablaka,

rétre néző ajtaja,

 

lepkeszárny-függönye,

a csillárja száz bibe.

 

Szállj ide,

szállj oda:

most nyílt meg a szálloda.

Rákos Sándor: Három vándor

 

Baktat három vándor

Benedek, József, Sándor

Elöl megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek:

Ők hozzák a meleget!

 

 

 

Zelk Zoltán: Tavaszi dal

 

Egy, kettő, három, négy,

kis őzike, hová mégy?

-         elég, hogyha tudom én:

tavasz elé futok én.

 

Egy, kettő, három, négy,

te kis nyuszi, hová mégy?

-         se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

 

Egy, kettő, három, négy,

te kis madár, vígan légy!

Olyan szépen daloljál,

szebb legyen a tavasznál!

 

 

 

Zelk Zoltán:Hóvirág

 

Tél eleje, tél közepe:

havas a hegyek teteje,

sehol egy árva virág -

zúzmarás a fán az ág.

 

Ám télutón egy reggelen,

csoda történik a hegyen:

kibújik a hóvirág,

s megrezzen a fán az ág.

 

 

 

Donászy Magda: Hóvirág

 

-         Hóvirágom, virágom,

mi újság a világon?

 

-         Véget ért a hosszú tél,

simogat az enyhe szél,

melegebben süt a nap

újra szalad a patak.

Hallottam a cinegék

kikeleti énekét,

tavasz jár a határon.

 

-         Ó, be szép ez virágom!

 

 

 

Somlyó Zoltán: Hóvirág

 

Második hó: február van,

hócsillagok a határban;

fényes puska csöve: durr!

Szedd a lábad, róka úr!

 

Tiszta kék az égi pálya,

füstölg a házak pipája,

talpas szán a hóba vág,

csörg a fán a száraz ág.

 

Odalenn a rőt berekben,

jég páncélja rengve rebben,

prímet furulyál a  szél,

peng a korcsolya-acél.

 

Havas bundán hosszú öltés:

szürke sávba fut a töltés:

hej, de messzire szalad,

most robog rajt a vonat.

 

Bakterháznak ablakába

hóvirág van egy nyalábba,

hóvirág... hóvirág...

Hej, de hideg a világ.

 

 

 

Csanádi Imre: Ibolyászó

 

Erdőn,

tar erdőn,

ibolya nyílik

kékellőn.

 

Hegy, völgy,

domboldal,

éled édes illattal.

 

Illattal

édessel,

szívig szerelmetessel.

 

Lányok

nevetnek:

ibolyászni mehetnek;

legényekre lelehetnek.

 

 

 

Zelk Zoltán: Ibolya

 

Ibolya, ibolya

virítsz már a réten,

gyönyörködsz este a

víg tücsökzenében.

 

Tücsökzene ringat

este elalvásra,

hajnalban megfürdesz

az ég harmatába`.

 

Napfény az ebéded,

szellők simogatnak:

így élsz vidáman,

hírnöke tavasznak.

 

 

 

Vidor Miklós: Virághívogató

 

Ibolya, ibolya,

vén erdőnek fiatal

mosolya!

 

Hóvirág, hóvirág,

tárd ki nekünk a tavasz

kapuját!

 

Kikerics, kikerics,

kiderül az ég fölöttünk,

ha te nyitsz!

 

 

 

A. A. Milne: Kicsi sárga nárcisz

 

Sárga kerti kalapja,

Zöld ruhája volt,

Bókolt a déli szélnek,

Fel és alá hajolt.

Nekifordult a Napnak,

Társának súg, beszél,

Sárga fejét himbálva:

"Meghal a tél:"

 

(Honti Irma ford.)

 

 

 

Orbán Ottó: Napkérlelő

 

Süss ide, süss ide,

édes nap,

addig jó, míg

fényes vagy!

 

Múlik a vígalom,

oda az ünnep,

lombok, sugarak

semmibe tűnnek.

 

Ücsörgünk a házba,

erdő-mező gyászban,

jéghideg lázban:

havazik, havazik.

 

Szívünket is

beborítja

tavaszig!

 

 

 

Szabó Lőrinc: Tavasz

 

"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.

"Tavasz!" - felelt a Nap.

"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.

"Meg ám!" - felelt a Nap.

 

"Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.

"Szeretlek!" - szólt a Nap.

"Akkor hát szép lesz a világ?"

"Még szebb, még boldogabb!"

 

 

 

 

Simai Mihály: Tavaszi dúdoló

 

Szállj ide,

szállj oda,

ez a virágszálloda.

 

Égre nyíló ablaka,

rétre néző ajtaja,

 

lepkeszárny-függönye,

a csillárja száz bibe.

 

Szállj ide,

szállj oda:

most nyílt meg a szálloda.