A híres rovásírás, nagyon látványos és érdekes !

Válasz

Forrai Sándor szerint az ókorig nyúlik vissza a rovásírás története. Úgy véli, az írásnak két bölcsője van: a Kárpát-medence és Mezopotámia. Két lelet is alátámasztja az ő gondolatát. Első bizonyíték :Torma Zsófia Tordosnál 11000 db agyag és cserépdarabot talált, amin néhány betű megfelel a rovásírás abc-jének betűivel. A másik bizonyíték: Vlassa kolozsvári régész Tatárlakán 26 agyagszobrot, 2 kőfigurát, és egy kagylóból készített karperecet talált, szintén hasonló betűkkel. Ezeken kívül írásos emlékeket találtak a Balkán térségében is. Forrai kutatása szerint a magyarral megegyező betűk találhatóak a föniciai (24betű), az etruszk (21), az egyiptomi (19), a sumér (18), és a türk (17) betűrendszerekben.

A magyar rovásírás főbb emlékei

A nagyszentmiklósi aranykincs: 1799-ben a 23 talált edény közül 14-en rovásbetűk vannak. 5 edényen olvasható ( Csallány Dezső megfejtésében ) a „Csanád törzs ajándék része” felirat.
A konstantinápolyi felirat: Isztambulban a Követek Házában a falra rótta Székely Tamás, II. Ulászló követe, akit Szelim szultán tartott fogva hét évig. A falon sorsáról hagyott üzenet:
„Ezer ötczáz tizenöt esztendőben írták eszt. László király öt követét váratták itt. Bilaji Barlabás ketö esztendejik it valt. Nem tön császár. Keleti Székel Tamás írta inet Szelimb török császár itet bé száz lóval.”
A nikolsburgi abc: Talány, hogyan kerülhetett a nikolsburgi kastélyba a székely abc. Annyit tudunk, hogy a Dietrichstein hercegek könyvárában akadtak rá. 1930-ban eladták a könyvtárat, és egy árverésen egy ősnyomtatványra lecsapott az Országos Széchenyi Könyvtár. A könyv hátuljában hártyaleveleken megtalálták a székely rovásírás 47 betűjét.
A Marsigli-féle naptár: 1690; Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök, mikor Erdélybe kellet mennie, megtalálta azt a másfél méter hosszú farudat, amelynek mind a négy oldalán rovásbetűk voltak, amelyek névnapokat és egyházi ünnepeket tartalmaznak dátummal egybekötve. Ezt később Bolognába vitte.
Az énlakai templom felirata: 1688; az unitárius templom mennyezetén találtak egy feliratot: Georgyus Musnai Csak egy az Isten.
A székelyderzsi téglafelirat: 1430; az unitárius templom egyik téglájában találtak rovás felírást: Miklós kántor
Gelence: a katolikus templom egyik freskójára ez volt írva: Pál pápa
A következőkben székelyföldi falvak írásos emlékeit sorolom fel:

A bonyhai református templom felirata: a templom átépítésekor (1965) előkerült a földből egy rovásírásos kő.
A beregkeresztúri református templom emlékei: három feliratot találtak: Balog, pallér. A harmadik feliratot még nem fejtették meg.
A kibédi rovásírás szarufelirata: 17-18.század körül, három karcolt rovásjel.
A szolokmai faedény felirata: 17-18.század körül keletkezhetett; megfejtés VasB, valószínűleg egy monogram.
Az erdőszentgyörgyi református templom „írott” köve: egy támpillérbe volt beépítve.
A makfalvi fakulacs két rovás jegye: T R betűt jelenthet a felirat.
A vadasdi vésett rovásjeleket tartalmazó deszka: egy istálló ajtókeretén találtak monogramot. CsK, TJ a házigazda szerint Csáki Károly és Tóth János nevét rejtik a betűk.
A homoródkarácsonyfalvi felirat: az épület belső terében találtak feliratot.

A rovásírást nem tanították iskolában, így ez is a népnek köszönhetően maradt fenn. Valószínűleg több rovásírásrendszer is volt.

A rovásszámok

A számokra is használták a rovást. A 19. század végéig használták a gulyások, csikósok, juhászok és kondások a rovásfákat, ezek segítségével tartották számon állataikat. A számjegyek is jobbról balra következtek. A rováspálcát világszerte alkalmazták, legtöbbször az emlékezést segítette, például a kölcsönadott értékeket tudták így fejben tartani. Bemetszették a pálcát, majd kettéhasították. Egyik felét a hitelező a másikat az adós kapta, így nem voltak viták és félreértések.

Régi közmondásokban is utalásokat találhatunk a rovásírásra:

1.Rovásod van: még számolni fogok veled!
2.Sok van a rovásodon!
3.Rovásra hazudik:felelőtlenül hazudik.
4.Elvesztette a rovást: eltévesztette valaminek a rendjét.
5.Lerótták a rovást: veréssel megtoroltak valamit.
6.Mutogatja rovást, pedig nem tartozom neki: úgy nevet, hogy szinte az egész fogsora kilátszik.
7.Botra beszél:a kötekedő emberre mondják ezt .
8.Nem iszom én senki rovására!

Válasz

Kedves Lajos!

Köszönöm!

Válasz