Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Térj be hozzám... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Térj be hozzám... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Játszik a természet. Egyszer telet küld nekünk, dérfőkötőjű erdőkkel, ködsapkás dombokkal, máskor tavaszt varázsol fehér, apró fejű pipitérekkel, selymesre bomló barkával, fakadni félve vágyó, óvasosan duzzadó rügyekkel. Hol bőkezübb a nap, s lehervaszt minden hideg mosolyt, megoldozza a jégkötelékeket, megszólaltat egy-egy madarat, cinkét, vadgalambot, hol meg sunyít a félénk fény a lankákon, hallgatagon, hidagen.
Varázsütésre vár a világ, de késik az. Lehet, most még a mágus szava erőtlen, vagy a hókuszpók pálcája hiányzik, esetleg türelmetlen a közönség. Igaz, nincs még itt az ideje ennek a tavaszt lelesztő csodatételnek, az ébredésnek, de hihető hitünkre bólogat a faág: jön. Lassan, komótosan baktat. Már kitűzte az útjelzőket: párt választottak maguknak a verebek, reméljük, a Juliskák sem bolondoznak, nem rázták meg a dunyhájukat, és a Zsuzsannák pacsirtái is magasan szállnak majd, hogy ne fagyjon be a szájuk.
A minap láttam, a forrás nem alszik, csak bóbiskol, és néha-néha fölhorkan, megrázza sörényét, ahogy Apám hollófekete Holló lova tette, aztán büszkén, szépen szaporáz. Rádöbbenek: buja, melankolikus vágyak kavarognak bennem, hisz a távozó telet siratom, a talpaló tavaszt köszöntöm. Ujjongok az új élet ígéretének, és érzem, hátam mögött kullog az öregedő, öregítő idő.
Játszik a természet. A közeli, kopár fa alatti padon egy öregember ül, a szája mozog, időnként a repülők karcolta kék égre tekint. Istennel beszélget.
-Ékes László-
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Szerelemúton