Ady Endre: A Jézuska tiszteletére

A született Jézus,
Ez igézetes gyermek,
Áldja meg azokat,
Kik a szívünkbe vernek
Mérges szuronyokat.

Áldassanak bennünk
A kifeslett vér-rózsák:
Bánat, kín, szenvedés,
Mert Jézus volt a Jóság
S a nagy, szent türelem.

Csengessünk csengőkkel,
Szeressünk szeretettel,
Örüljünk, ha sírunk,
Ha ránk tör minden ember
S ha álul bántatunk.

A született Jézus
Született így s kívánta,
Hogy ez legyen az üdv:
Minden hívság kihányva
Életünk gömbiből.

Jöjj el szép karácsony, oszlasd el a gyászunk,
Valahára egy kis örömet is lássunk:
Hadd lássuk a jászolt az Isten Fiával,
Boruljunk elébe szent álmélkodással.
Betlehemi égbolt ragyogó világa,
Hajolj le még egyszer a szegény világra.

Hajolj le mosolygó hajnal égi szárnyán:
Angyalok szavára most várunk csak árván.
Az ég üzenetét szívünkbe fogadjuk,
S az egész világnak íme tudtul adjuk:
Dicsőség a Mennynek..., békesség a Földnek,
Nyújtsanak ma jobbot, kik egymásra törnek...

Karácsonyi idézetek

Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.

Stephen King

Gara Ákos: A gyermek és a fecske

Gyermek:

Édes fecském, kedves fecském,
Mondd meg nekem, kis szivecském:
Hogyha elszállsz tengeren túl,
Ki mutatja, merre indulj?
Lásd, én nagyobb vagyok, mint te,
Erősebb is vagyok szinte:
Mégis itt kell üldögélnem,
Édes anyám jó ölében.
Neked gyönge a kis szárnyad,
Erőtlen két kis lábad:
Mégis elszállsz más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába.
Lásd, hogyha én elindulok,
Édes anyám sosem nyugodt:
Mindig várja, egyre várja,
Mikor jön már kis leánya.

Számos hiedelmet vonz maga köré. Ezek többnyire még a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, vagyis a téli napfordulóval kapcsolatos mágikus eljárások, de mára már keveredtek az ünnep keresz-tény elemeivel. Ezen a napon tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni, mindenki csak a ház körül dolgozott. Tilos volt kölcsönadni és kölcsönkérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Ugyanígy nem volt tanácsos varrni, foltozni, nehogy hályog legyen a gazdasszony szemén

 Ezer világ

  mese tájon

Fehér szárnyon száll az álom,

Hidd el a varázst,

     szíved lásson

Húnyd le szemed

    kis barátom

Reggel

álmosan nyújtóz
a világ tükörképe
egy harmatcseppben

 "Húnyt szemmel bérceken futunk

/s mindig csodára vágy szívünk/

a legjobb,   amit nem tudunk.

a legszebb, amit nem hiszünk,

az álmok síkos gyöngyeit  szorítsd,

ki únod a valót,

hímezz belőlük

fázó lelkedre gyöngyös takarót"

/Babits/

A Szeretetnek hangja van,

ha lekapcsolod a tvt, rádiót.

A Szeretetnek illata van,

ha ételed fölé hajolsz.

A Szeretetnek színe van,

ha Látsz, nemcsak nézel,

a Szeretetnek íze van,

ha nyelved bimbójain forgatod.

A Szeretetet láthatod,

ha tükrödbe nézel.

A Szeretet Benned van,

a Szeretet Minden Emberben van.

A Szeretet Te Magad Vagy.

dr. Mátyás István

Dutka Ákos
Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban

Ha e beteg, bolond világra
Uram, még egyszer megszületnél,
Bár milliónyi templomod van,
Kezdhetnél megint Betlehemnél.

Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl

Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő