Vidor Miklós

Virághívogató

Ibolya, ibolya,
vén erdőnek fiatal
mosolya!

Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nekünk a tavasz
kapuját!

Kikerics, kikerics,
kiderül az ég fölöttünk,
ha te nyitsz!

 A bennünk élő érzések, gondolatok, tervek, cselekvések sokban hasonlítanak a növényekre. Akárcsak zöld barátaink, belső világunk lényei is jellemző formával és tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor fejlődnek, változnak, növekednek is. Rengetegféle növény létezik, de akár ugyanazok a fajok is más-más életközösséggé, hangulattá állnak össze minden egyes telken. Léteznek erősen irányított és természetközelibb növényközösségek, egyikben a nyírt sövény, másikban a szabad formák és a maguktól terjedő vadvirágok dominálnak, mindenesetre – bár egyes növénytársulások önfentartóbbak másoknál – valamilyenfajta törődés minden kertnek jót tesz.

Kányádi Sándor
Február hónapja

Február hónapja
azért olyan kurta,
fogyatékján már a
kolbász meg a hurka.

Márpedig a télnek,
azt mindenki tudja,
nemcsak kívül, bévül
is kell a jó bunda.

Addig tart tehát, míg
akad a padláson,
minek jó étvággyal
a nyakára hágjon.

De ha már se gömböc,
se kolbász, se hurka,
február hónapja
magát összehúzza.

Mintsem hogy tengődjék
spenóton, salátán,
inkább egy-két nappal
hamarabb odébbáll.

Fölül az utolsó
ródlira, szánkóra,
nehogy még a hó is
kifogyjon alóla.

Ha szereted a tavaszi füvet,
finom cipellőd kerülgesse szépen;
ne taposs rá a hegyről lejövet,
őrizzen meg bennünket jóemlékben.

A kerítés tövében kis virág
– neked adom; az idén ez az első;
s az utolsót is neked nyújtom át,
ha majd az ideje annak is eljő.

Az erdőszéli fák között kopog
s tavasz-hívót rikolt a tarka-harkály;
alattunk száraz ág s levél ropog,
éhes tavaszi tűznek jó takarmány.

Ott fenn a réteken még szerteszét
a napnak ellenálló hódarabkák,
mintha vetkőző szórta volna szét
mindenféle ruhadarabját.

Játszik a természet. Egyszer telet küld nekünk, dérfőkötőjű erdőkkel, ködsapkás dombokkal, máskor tavaszt varázsol fehér, apró fejű pipitérekkel, selymesre bomló barkával, fakadni félve vágyó, óvasosan duzzadó rügyekkel. Hol bőkezübb a nap, s lehervaszt minden hideg mosolyt, megoldozza a jégkötelékeket, megszólaltat egy-egy madarat, cinkét, vadgalambot, hol meg sunyít a félénk fény a lankákon, hallgatagon, hidagen.

Varázsütésre vár a világ, de késik az.

 A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik (Barna 1978: 452.) Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok” (Lábadi 1988a: 295).

A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból:

Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

 Jó néhány évvel ezelőtt a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett.

Salamon király gyűrűje...

1903 november 7-én született Konrad Lorenz Nobel-díjas (1973) osztrák etológus, környezetvédő az ausztriai Altenbergben (+1989. febr. 27.).

Osztrák zoológus, a modern etológia megalapítója. A Magyarországon is jól ismert magatartáskutatással foglalkozó világhírű tudós számos népszerű művét (Ember és kutya; Salamon király gyűrűje; A civilizált emberiség nyolc halálos bűne A nyári lúd etológiája) magyarul is kiadták.    Konrad Lorenz, az összehasonlító viselkedéslélektan megalkotója, nemcsak rangos tudós, hanem sikeres író is.

 Voltál már olyan élethelyzetben, hogy megállt az idő? Mikor úgy érezted, minden nap egy örökkévalóság? vég  nélkülinek tűnő gyötrelem, amiben úgy érezted az órákat nem megélni, hanem csak túlélni tudod?

Az Isten hasonlatosságára teremtette az embert. Adott lelket, testet, és úgy hiszem még valamit, ami ott él bennünk mélyen… Amikor tragédia ér bennünket, a lélek felbolydul. Fél. Reszket. Nem tudja, mi lesz most vele? Hogyan tovább? Mi az útja a túlélésnek?

FEKETE ISTVÁN

Jól tudom: a fényt a szemem itta,
a dalt a fülem
fogta,
a simogatást a kezem érezte,
szép utakon a lábam vitt,
és a
gondolatok a fejemben születtek,
mint az ég távoli villódzása,
de
mindezt a szívem gyűjtötte össze,
és belőle lett minden,
ami
Szeretet

Tények és tévhitek a tojásról

A tojásnak kiemelten magas a fehérjetartalma, kiváló a tápértéke, tele
van nélkülözhetetlen vitaminokkal és ásványi anyagokkal, és segít a
betegségek megelőzésében is. Csökkenti a szív- és érrendszeri
megbetegedések, a daganatos betegségek és az időskori szembetegségek
kialakulásának kockázatát is. Sok diéta kiváló eleme, hiszen növeli a
teltségérzetet, cserében viszont szinte semmi szénhidrátot nem
tartalmaz

Egy nap egy fiatal barátnőm azt kérdezte tőlem, milyen érzés öregedni. Meghökkentem kérdésén, mert én sosem gondoltam arra, hogy én öreg lennék. Az ifjú hölgy, látván reakciómat, rögtön zavarba jött, de megmagyaráztam neki, hogy számomra ez egy érdekes kérdés, elgondolkodom rajta, és majd később válaszolok neki.

Végül is úgy döntöttem, hogy az öregség egy ajándék.

Tulajdonképpen életemben most lehetek először az, aki mindig is szerettem volna lenni.

: http://freemail.hu/mail/oriaslevel.fm?id=6e5094cc6af3f7fdfcb59aa8f61f1bdb

Negyven nappal Karácsony után, február másodikán tartják Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, ami tulajdonképpen a karácsonyi liturgia befejező akkordja, ugyanakkor a szerzetesek világnapja is.Ezt a napot Urunk Bemutatásának a „Bémutatás Ünnepnek" is szokták nevezni, a IV. századtól kezdődően vált ünneppé. A Biblia is úgy emlegeti, hogy ezen a napon mutatták be a templomba Jézust, mint elsőszülöttet. Ezen a napon szoktak gyertyát szentelni, gyertyás körmenetet tartani.