Anyák napja

Elmondok most egy történetet, amit még gyermekoromban hallottam, de azóta is, valahányszor eszembe jut, egyre szebbnek találom. Mert a mesék olyanok, mint némely derék ember: ahogy vénülnek, úgy szépülnek, s bizony ezt jólesik látni!
Jártál-e már falun, s láttál-e afféle zsúptetős, meszelt falú igazi öreg parasztházat? Zsúpfödelét felveri a fű, zöld moha párnázza, a kéményén meg gólya fészkel, mert az nem hiányozhat róla: Kidőlt-bedőlt a fala, alacsonyak az ablakai, s csak egyet lehet közülük kinyitni.

 Túrmezei Erzsébet:Húsvét után

 

A vadkecskék és a kecskepásztor

A kecskepásztor kihajtotta kecskéit a legelőre, és látta, hogy vadkecskék közé keverednek; mikor aztán beesteledett, valamennyit behajtotta a saját barlangjába. Másnap nagy vihar kerekedett, úgyhogy nem tudta a nyájat a szokott legelőre kihajtani, és így otthon etette meg őket. A sajátjainak csak kevés élelmet adott, éppen csak hogy ne éhezzenek, az idegeneknek viszont többet halmozott oda, hogy azokat is magához édesgesse. Mikor azután a vihar véget ért, mindet kihajtotta a legelőre; a vadkecskék azonban a hegyekhez érve azonnal elfutottak.

ápr. 24.

E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

Ha adsz nekem részt a feltámadásban
Ó add Uram, támadjak fel virágban,
Harangvirágban örvények felett,
Himbálják viharok a kelyhemet,
Vagy örökkévaló csend simogasson,
Csengjek misére sziklatemplomokban,
Bazalt-tornyokon hajnali misére,
És ne kérdezzem: miért élek, mi végre,
Hadd hervadjak egy kicsit boldogabban,
Hadd lássam szebbnek az eget,
Figyeljek jobban mélységek szavára,
A csengettyűmmel dicsérjem neved:
Harang a harangozót, Istenem.

Húsvét a remény üzenete a szenvedőknek, olykor a reménység ellenében való reménykedésé. Csodálatos misztérium, hogy szembe lehet nézni a szenvedéssel és a halállal anélkül, hogy végleg kétségbe esnénk.

Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak.

Engedd lelked szabadon fölfelé hatolni,
Megszabadulva az éjszaka béklyóitól.
Emeld szemed a csillagűrben lévő Napra.
Ez az Élet szimbóluma.
Tudd, hogy te vagy a Nagy Fény,
Mely saját szférájában tökéletes, ha a szabadságot eléred.
Ne nézz a sötétségbe.
Emeld szemed a fönt lévő térre.
Engedd lángod felfelé hatolni,
És a Fény gyermeke leszel.”

(Az Atlantiszi Thoth Smaragdtáblái)

   ... április az év negyedik, harminc-napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, amely virágzást, megnyílást, kinyílást jelent, – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

Legszebb hangú énekesmadaraink nagy többsége áprilisban érkezik vissza téli szállásáról, és a hímek rövidesen énekelni kezdenek

 

VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS
~~~~~~~~~~~~~~~~~
a 100 éves megfigyelések alapján

 

Az áprilisi középhőmérséklet sokéves átlaga: 10,821 °C.

Gólyahír

Jön a gólya, végre tavasz van,
béka retteg a mocsarakban,
tócsás gyepen még a hó virít,
s látod már a sárga gólyahírt,
beborítja a rétet, mezőt,
Galtha palustris - jegyezd meg őt!


Kankalin

Kurta tőn látod meg a kankalint,
mosolyából már meleg tavasz int,
hosszú száron virágzik pompázva,
öltözete haragos kénsárga,
méhek röpdösnek fel szirmairól,
latinul: Primula elatior.



Libapimpó

Ezüstös levélszárnyon lebegve
aranysárgán nevet a szemedbe
a libapimpó, nem tart a hőtől,
vidám kedvvel nyílik a mezőkön,
tudós nevét gágogja a liba,
szagos Potentilla anserina.

 György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.

Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!

Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.

Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

 

Már esztendők óta özvegyi sorban és egyedül élt az öreg Nagy Mihály. Úgy is teltek a napjai, örök egyformaságban, akár a megapadt folyócska ahogy folydogál.

Végre azonban mégis történt valami.

Pedig az a nap is, amelyen megtörtént a nagy esemény, egészen úgy indult, mint a többi. Vagyis hajnalban a kakasok, versengve és nagy buzgalommal, szólani kezdtek; s majd imitt-amott vaktában ugatni kezdett egy-egy kutya is. A kakasokat és a kutyákat egyaránt hallotta Mihály bácsi; sőt azt is meg tudta volna mondani, csupán a hang után, hogy melyik milyen, s hol van otthon.

 

 

 

 

 

 

Fűben-fában Természetes gyógyszerünk: a káposzta 2011. március 26. szombat, 16:15 Drinfo.hu E-mail Nyomtatás PDF weisserkohl A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, ez az elem a testünk minden sejtjében megtalálható. De lássuk mi minden van még a káposztában! Bebizonyosodott a káposzta rákellenes tulajdonsága A fehér káposzta tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A-vitamint, B-vitamin komplexet, C-vitamint és U-vitamint.