A világszerte elterjedt emléknap magyar eredetű.

Karsai Sándor (Pest,1868-1926) jogász, államtitkár Németországi egyetemeken tanult. 1892-től a belügyminisztérium gyermekvédelmi osztályán dolgozott. Kezdeményezésére alakult meg 1906-ban az Országos Gyermekvédő Liga, melynek igazgatója lett. Ő honosította meg nálunk a gyermeknap intézményét.A Gyermekvédő Liga 1906-ban rendezte meg első gyermeknapját Budapesten, s ez több évtizedig tartó hagyományt indított el.
A magyar hagyományokat követő ünnepnek gyermekhét volt a neve, s ezt először 1931 májusában tartották meg, mint mindig, ekkor is elsősorban jótékonysági céllal.

 Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata,
amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat
vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem
számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik.

object width="336" height="295"> A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent."

~Phyllis Diller~

Hiszek a mosoly erejében, lelket szívet gyógyító hatásában, az emberi kommunikáció alapelvének tartom.
Nem a kényszeredett mosolyra gondolok, amit manapság sokszor
tapasztalhatunk, csak a "mosolyra" ami belőlünk fakad, minden elvárás, és ellenszolgáltatás nélkül, a saját örömünkre, mely a másik ember megelégedésévé lehet...és visszamosolyog akaratán és tudtán kívül.

1994-ben az ENSZ május 15-ét A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott.A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb “intézményére” irányítja.

A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben

a fagyosszentek..

Honnan jött ez a népi bölcsesség, miszerint Pongrác, Szervác és Bonifác fagyokat okoz?

Már a régiek is megfigyelték, hogy ez a három "jómadár" könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét, a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Ráadásul a meteorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.
Alapja az, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek.

Lennék fűszál, mely lábadhoz lehajol,
Lennék szellő, mely mindig átkarol,
Lennék fény, mely neked világít,
Lennék álom..
Lennék csend..
Lennék áhítat...


Lennék a szerelem..




Amíg őriz a szemed,
Amíg lehunyt szemmel látsz,
Lehet elmegyek, de itt leszek,
A lábnyomomban jársz.
Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz,
egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz,
Nézd itt az arcodon, egy csepp, hogy eltévedt!
Sose bánd, ne szégyelld!
Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.

A Jeli Arborétum

A természettel bármikor és szinte bárhol találkozhatunk. Sétálhatunk tóparton, erdőben vagy rétek sokszínű virágai között. Élvezhetjük a pillanatot, amivel az adott táj megajándékoz bennünket.

Az arborétumban tett séták teljesen mások.

Egymástól kis távolságra helyezkednek el különböző növénytársulások, néha növényritkaságok, melyeket csupán hosszú fáradságos utazások árán tudnánk megcsodálni valódi élőhelyükön. A különbözőségük ellenére mégsem egy széteső zöld mozaikot látunk, hanem illeszkedő egységeket, amelyek képesek egymásba fonódni, egymáshoz alkalmazkodni.

 Kányádi Sándor: Májusi szellő   —   vers