Kányádi Sándor
Február hónapja

Február hónapja
azért olyan kurta,
fogyatékján már a
kolbász meg a hurka.

Márpedig a télnek,
azt mindenki tudja,
nemcsak kívül, bévül
is kell a jó bunda.

Addig tart tehát, míg
akad a padláson,
minek jó étvággyal
a nyakára hágjon.

De ha már se gömböc,
se kolbász, se hurka,
február hónapja
magát összehúzza.

Mintsem hogy tengődjék
spenóton, salátán,
inkább egy-két nappal
hamarabb odébbáll.

Fölül az utolsó
ródlira, szánkóra,
nehogy még a hó is
kifogyjon alóla.

Ha szereted a tavaszi füvet,
finom cipellőd kerülgesse szépen;
ne taposs rá a hegyről lejövet,
őrizzen meg bennünket jóemlékben.

A kerítés tövében kis virág
– neked adom; az idén ez az első;
s az utolsót is neked nyújtom át,
ha majd az ideje annak is eljő.

Az erdőszéli fák között kopog
s tavasz-hívót rikolt a tarka-harkály;
alattunk száraz ág s levél ropog,
éhes tavaszi tűznek jó takarmány.

Ott fenn a réteken még szerteszét
a napnak ellenálló hódarabkák,
mintha vetkőző szórta volna szét
mindenféle ruhadarabját.

Játszik a természet. Egyszer telet küld nekünk, dérfőkötőjű erdőkkel, ködsapkás dombokkal, máskor tavaszt varázsol fehér, apró fejű pipitérekkel, selymesre bomló barkával, fakadni félve vágyó, óvasosan duzzadó rügyekkel. Hol bőkezübb a nap, s lehervaszt minden hideg mosolyt, megoldozza a jégkötelékeket, megszólaltat egy-egy madarat, cinkét, vadgalambot, hol meg sunyít a félénk fény a lankákon, hallgatagon, hidagen.

Varázsütésre vár a világ, de késik az.

 A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik (Barna 1978: 452.) Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok” (Lábadi 1988a: 295).

A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból:

Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

 Jó néhány évvel ezelőtt a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett.

Salamon király gyűrűje...

1903 november 7-én született Konrad Lorenz Nobel-díjas (1973) osztrák etológus, környezetvédő az ausztriai Altenbergben (+1989. febr. 27.).

Osztrák zoológus, a modern etológia megalapítója. A Magyarországon is jól ismert magatartáskutatással foglalkozó világhírű tudós számos népszerű művét (Ember és kutya; Salamon király gyűrűje; A civilizált emberiség nyolc halálos bűne A nyári lúd etológiája) magyarul is kiadták.    Konrad Lorenz, az összehasonlító viselkedéslélektan megalkotója, nemcsak rangos tudós, hanem sikeres író is.

 Voltál már olyan élethelyzetben, hogy megállt az idő? Mikor úgy érezted, minden nap egy örökkévalóság? vég  nélkülinek tűnő gyötrelem, amiben úgy érezted az órákat nem megélni, hanem csak túlélni tudod?

Az Isten hasonlatosságára teremtette az embert. Adott lelket, testet, és úgy hiszem még valamit, ami ott él bennünk mélyen… Amikor tragédia ér bennünket, a lélek felbolydul. Fél. Reszket. Nem tudja, mi lesz most vele? Hogyan tovább? Mi az útja a túlélésnek?