Milyenek a nők a horoszkóp alapján:

A tűz elemek:

A Kos nő

Nemes, odaadó, harcos nő. Megküzd a szeretteiért ugyanúgy, mint bármi másért, mégpedig olyan erővel, mint egy férfi, soha nem adja fel a harcot, mindeközben megtartja nőiességét. Érdekes és izgalmas nő, akinek vannak céljai, viszont hajlamos az önkényeskedésre. Olyan társ való mellé, aki tiszteli és rajong érte, aki elismeri erős női egyéniségét. A párkapcsolatban is a kihívások éltetik.

Kéztől-kézig

Amíg az úton vándoroltam,

Mindig a kezek rabja voltam,

Az első kéz munkában fáradt,

De tenyeréből bbőven árdt

Gyermekálmok aranydiója,

Marcipánja, s mézes cipója,

Nem volt erős talán még Ő sem,

De a kezemet fogta erősen,

S bár sok baja volt, s gondja másra,

Nem volt rest a simogatásra,

Ráncos kéz, nem volt semmi éke,

De szelídség lakott benn és béke,

Legyen ez az egyszerű ének

Himnusza az anyám kezének.

A másiknak bársony a bőre,

Álmodoztam sokat felőle,

S a lelkem tűzben égett miatta,

Halvány erek, keskeny kis ujjak,

A vágyaim közéjük bújnak,

A tenyere arany kalitka,

Benne szorong az éltem titka,

Örömszirom, horgony és támasz,

Minden miért-re Ő a válasz,

Legyen Himnusza ez az ének

A feleségem két kezének.

A mérték érték

Ha az az érték,

hogy a mérték érték,

akkor értéktelen a mértéktelen?

S ha a mértéktelen

mégsem értéktelen,

Érték a mértéktelen?

Érdek-e a mérték,

vagy érdektelen?

Mert mértéktelen?

A lépték mégis érték

és a mértéktelen

mégsem érték

Marad az érték:

hogy a mérték

mindig érték.

 Rákos Sándor: Három vándor

Baktat három vándor

Benedek, József, Sándor

Elöl megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek:

Ők hozzák a meleget!

Zelk Zoltán: Tavaszi dal

Egy, kettő, három, négy,

kis őzike, hová mégy?

-         elég, hogyha tudom én:

tavasz elé futok én.

Egy, kettő, három, négy,

te kis nyuszi, hová mégy?

-         se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,

te kis madár, vígan légy!

 object width="336" height="295"> Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú

Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.

Ha köd ereszkedik le, ha dér szitál reád, ha ágyútûzben állsz, vagy végigver a vihar, te tárd ki a két karod, ölelésre tárd, mert hátha egyszer kisüt még a nap, valahonnan tán nyúl egy kéz feléd, hogy hidat verjen a parttalan folyón, mely elválasztja az embertől az embert.
B. Radó Li

 li